1.2 A vállalkozás fogalma
A VÁLLALKOZÁS FOGALMA
A válakozás olyan gazdasági egység, amelyik
saját nevében, saját felelősségére üzletszerű tevékenységet folytat, a
piaci szereplőktől tevékenységében és tulajdonában elkülönül, de a piac
által azokkal kapcsolatban van, nyereség elérésére törekszik és ennek
érdekében kockázatot vállal.
A vállalkozások külső- és belső környezeti elemei
Az üzleti vállalkozásoknak ma, a XXI.
század elején minden korábbinál gyorsabban változó és egyre újabb
kihívásokat hordozó környezetben kell működniük. Csak azok a cégek
maradhatnak fenn, amelyek gyorsan és nagyon jól tudnak alkalmazkodni,
és állják a versenyt. Új szabályok jelennek meg, amelyhez új
szemlélettel lehet csak alkalmazkodni. Ez a szemlélet feltételezi, hogy
a vállalkozás nemcsak a saját szempontjából célszerű lépéseket teszi
meg, hanem a környezete számára fontosakat is. Ez az új szemlélet arra
készteti a vállalkozásokat, hogy minden környezeti szférát és azok
változásait is figyelemmel kísérje. Így például információval kell
rendelkeznie arról, hogy mi történik a technika területén, hogyan
változik a piaci kereslet, milyen követelményeket támasztanak vele
szemben az alkalmazottak és az állam, tevékenysége milyen hatással van
a természetre. Ezek ismeretében kell meghozni döntéseiket, melyek
visszahatnak a vállalkozásra. A folyamat ebből adódóan körforgásnak
tekinthető.
A fentiek alapján a vállalkozás környezeti elemei lehetnek:
- A belső környezetben találhatóak a rendelkezésre álló termelési feltételek. Ezek a rendelkezésre álló föld, tőke, pénz, munkaerő és maga a vállalkozó. Ezen elemek folyamatos, racionális kombinációjára kell törekedni a tevékenység gazdaságosságának biztosítása érdekében. Az előttünk álló években várhatóan a kreatív gazdaság lesz meghatározó. Ebből adódóan a termelési tényezők között megjelenik és folyamatosan meghatározóvá válik az ötlet, mint tényező.
- A külső környezetben a gazdasági (ökonómiai)-, természeti (ökológiai)-, és a társadalmi-szociális környezet szereplői.
- A gazdasági környezetben ott vannak a piaci partnerek, az állam, a pénzügyi-, adó-, számviteli jogszabályok stb. Ebből a környezetből érkezik a vállalkozáshoz a legtöbb információ.
- A természeti környezet alatt a bennünket és a vállalkozásunkat körülvevő természetet, annak jelenségeit, azok vállalkozásra gyakorolt hatásait, illetve a vállalkozás természetre való befolyását értjük. A természeti környezet megóvása társadalmi, egyéni és ma már egyre inkább vállalkozói érdek is.
- Egy társadalom támogathatja vagy korlátozhatja a vállalkozások működését. A társadalmi-szociális környezet azt a hátteret, intézményrendszert jelenti, amelyben a vállalkozás működik. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezen információkat sem a vállalkozás működtetése során.
Ha a vállalkozások a különböző környezeti
szférák fejlődését figyelembe véve hozzák meg döntéseiket és a
kapcsolatokból eredő hatásokat is értékelik a döntés során, akkor a
vállalkozás vezetése egyre gyakrabban kerül szembe konfliktusokkal, ami
azt jelenti, hogy egy probléma lehetséges megoldása előnnyel és
hátránnyal is jár, vagy azt, hogy egy probléma megoldásakor rögtön
jelentkezik egy új probléma. A minőségi döntéshozatal során a
vállalkozások az előnyök és hátrányok mérlegelése során olyan megoldást
keresnek, amelynek a különböző környezeti szférák lehető legtöbb
kívánalmát figyelembe veszik. Ez a vállalkozásról két dolgot
feltételez. Az egyik, hogy a vállalkozásnak sikerül egy vállalkozási
kultúrát kialakítania, melyhez hozzátartoznak szabályok, értékrend és
magatartás forma, amely az alkalmazottak helyzetét és a vállalkozás
külső megjelenését mutatja. Másrészt tisztában kell lenni a hosszú távú
célkitűzéssel.
A társadalom, mint egész és az egyes
emberek igényei jelenti a kiindulópontját a vállalkozási célok
meghatározásának. Egyes vállalkozási célok a szervezetből, mások a
vállalkozás tulajdonosainak, vezetőinek, dolgozóinak egyéni érdekéből
adódhatnak, a célok meghatározásánál valamennyi érintett érdekeit
figyelembe kell venni.
A vállalkozás céljai az előzőekből
adódóan sokfélék lehetnek (pl. profit elérése, piaci növekedés
bővülése, piaci részesedés bővülése, munkaerő megtartás, vagyon
megtartás, fizetőképesség-likviditás, fejlesztés, környezetvédelem
stb), ezért célszerű azok között prioritási (fontossági) sorrendet
felállítani, majd elkészíteni a vállalat célstruktúráját, a célok
hierarchiájának rendszerét. Az egyes elemek tartalma, a célok
hierarchiában elfoglalt helye a körülményektől függően változhat.
Tartalmi terjedelem szerint a célok lehetnek:
- Alapvető cél: pl. a fogyasztók igényeinek kielégítése profit nyereség elérése mellett
- Küldetés (rendeltetési cél): meg kell határozni, hogyan érhető el az alapvető cél
- Távlati, tartós célok: itt kell részletezni a küldetés megvalósításának lehetséges feladatait
- Közvetlen célok: az átfogó célokból levezetett irányítási célokat fogalmazzák meg
- Operatív célok: egy-egy konkrét akcióra vonatkozó célok
Funkcionális célok lehetnek:
- Termelési célok (termékkör meghatározása, fejlesztése)
- Pénzügyi célok (pl. likviditás biztosítása)
- Marketing célok (pl. tartós versenyelőny biztosítása)
- Innovációs célok (pl. új, nagyobb érték átadása a fogyasztónak)
- Információs célok (kockázat csökkentéshez megfelelő mennyiségű és minőségű információ biztosítása)
- Humáncélok (emberi erőforrások tervszerű biztosítása a vállalkozás számára)
- Logisztikai célok (a beszerzés, termelés-ellátás, értékesítés színvonalának növelése). Ezeken a funkciókon belül szintén felírhatóak a terjedelem szerinti dimenziók is