A kommunikációnak a beszédhelyzettől, az üzenettől függően más és más célja lehet. Amikor a feladó valamit közölni akar, valamiről informálni akarja a címzettet, akkor a kommunikáció tájékoztató szerepe az elsődleges. Ilyenkor a feladó főleg kijelentő mondatokat használ. A kifejező szerep kerül előtérbe akkor, amikor a feladó az érzelmeit, a hangulatát, az érzéseit kívánja közölni. Ezeket gyakran felkiáltó és óhajtó mondatokkal fejezi ki. A feladó gyakran cselekvésre késztetni, befolyásolni akarja a címzettet, és ennek kifejezésére sok felszólító mondatot használ. A felszólításokat, felhívásokat tartalmazó üzenetekben elsődlegesen a felhívó szerep érvényesül. Minden kommunikációt valamilyen formában megnyitunk, például köszönünk, megszólítjuk azt, akihez szólni kívánunk. Ilyenkor a kommunikáció kapcsolatteremtő szerepe érvényesül. A beszélgetés során többször élünk a kommunikáció kapcsolatfenntartó szerepével, azaz megszólítjuk partnerünket, megkérdezzük tőle, érti-e azt, amit mondunk, figyel-e ránk. Minden beszélgetést illik lezárni, elbúcsúzni a másiktól, tehát fontos a kommunikáció kapcsolatzáró szerepe is. Gyakran előfordul, hogy egy-egy üzenetnek a közlés mellett a gyönyörködtetés is a célja (pl. versek, novellák, regények). Ezt a kommunikáció esztétikai szerepének nevezzük. 

A kommunikáció értelmező funkciójának nevezzük (idegen szóval metanyelvi funkciónak) azt, amikor magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk. Amikor valamit nem értünk meg, például nem ismerjük a szó jelentését, a nyelv segítségével érdeklődünk a nyelvről, a nyelvhasználatról. De idesoroljuk a nem nyelvi jelek értelmező szerepét is. Azaz egy kimondott üzenet befogadását, értelmezését erősen meghatározza az, hogy milyen nem nyelvi jelek kísérik. Például hiába mondom a kollégámnak valamire, hogy „Köszönöm!", ha ezt az üzenetet egy ajakbiggyesztés, egy gúnyos hang kísér, akkor ezt biztos, hogy nem fogja elismerésnek, szívből jövő köszönetnek értelmezni. A kommunikáció funkciói általában együtt vannak jelen, együtt hatnak. Mindig a kommunikáció céljától, a kommunikációs tényezőktől, a szöveg típusától függ, hogy melyik szerep kerül előtérbe.