Az emberi élet szerves része a társadalom más tagjaival folytatott kommunikáció. A kommunikáció során az ember információt cserél társaival, és a szerzett illetve átadott információk alapvetően befolyásolják az ember életét. A társadalom fejlődése során sokféle kommunikációs eszköz jelent meg. A szóbeli kommunikáció mellett ezek közül ma is az írás az egyik legfontosabb eszköz.

A gyors információhoz jutás mindig is fontos volt, hiszen ez előnyhöz juttatja az információ birtokosát a többi emberrel szemben. A XX. századi technikai forradalommal azonban a gyors információhoz jutás elengedhetetlen lett, így lerövidült az információ hasznosságának időtartama. Ez a változás a hagyományos íróeszközök mellé újabb és újabb technikai eszközöket igényelt. Így jelentek meg például az írógépek, melyeknek tömeges előállítása a XX. században valósult meg. Az írógép az addigiakhoz képest már gyors levélváltást tett lehetővé szép, de egyszerű kivitelben, azonban a gépelés alatt elkövetett hibák javítása viszonylag körülményes volt. További hátránya többek között az is, hogy sokszorosításkor többször kellett legépelni az iratokat. Ezek kiküszöbölése további technikai eszközöket igényelt. Ez az új technika hozta magával a számítógép megjelenését. A számítógépek megjelenése után hamar rendelkezésre álltak az egyszerű dokumentumok elkészítésére alkalmas programok, de ezeknek a gépideje túl drága volt még ahhoz, hogy szövegek sokszorosítására használják. Javarészt programok írására használták őket, illetve az előállított programok dokumentálást végezték el velük. A számítógépek árának csökkenésével megjelentek az első személyi számítógépek, és ezek némelyikéhez már biztosítottak olyan szövegszerkesztő programokat, amelyek nem kifejezetten programírásra készültek.

A hivatali munka gépesítése megkövetelte, hogy egységes irodai rendszerek, (Office alkalmazások) jöjjenek létre. Ezek egyik legfontosabb része a szövegszerkesztő program, mely szövegek, levelek, dokumentációk készítésére alkalmas. A szövegszerkesztő programok az utóbbi években jelentős változáson mentek (és a mai napig is mennek) keresztül. Megjelentek az olcsó és jó minőségű nyomtató eszközök, melyek olyan grafikus lehetőségeket biztosítottak, mellyel nemcsak hagyományos, egyszerű formátumú dokumentumokat, hanem esztétikus, grafikonokkal, képekkel ellátott szöveges anyagokat is létre lehetett hozni. Ez a tény jelentősen megváltoztatta a levelek, dokumentumok készítésére vonatkozó korábbi elvárásokat, így egy szöveges anyag elkészítéséhez már - esetenként összetett - tervezési feladatokat is társít.

A szövegszerkesztőkkel együtt fejlődnek a professzionális kiadványszerkesztő programok is, melyekkel könyveket, újságokat is készíthetünk. Ezek használata komoly nyomdatechnikai tudást igényel, de ezekre nem térünk ki, hiszen ez nem része az ECDL-vizsgának. Nagyon fontos azonban, hogy a felhasználó ne keverje össze a szövegszerkesztés feladatait a kiadványszerkesztő programok tágabb lehetőségeivel, mert akkor komoly, olykor igen nehéz, esetenként megoldhatatlan nehézségekbe ütközik.

Ebben a modulban a szövegszerkesztő program legfontosabb lépéseivel és lehetőségeivel fogunk megismerkedni. Példáinkban a Microsoft Office XP programrendszer magyar nyelvű szövegszerkesztőjét használjuk.

A tananyag fejezetei szorosan egymásra épülnek, ezért egy fejezet ismereteinek elsajátítása után lépjen csak a következőre.

Az anyag gyakorlati jellegű, az ismeretek elsajátításához elengedhetetlen a számítógépen az ismeretek, feladatok kipróbálása.

Az anyag kidolgozása számos kiegészítő ismeretet tartalmaz, amely lehetőséget ad arra, hogy az adott témában a tudását jobban elmélyíthesse.