2.4.3. Az érvelés logikája
Az érvekben a tétel és a bizonyíték között sokféle lehet a logikai kapcsolat. Többféle logikai úton juthatunk el a tételben megfogalmazott állítás bizonyításáig.
- A magyarázatra épülő érvben elsőként tételt fogalmazzuk meg, majd ezt követi a bizonyíték, amely megmagyarázza azt. Például:
|
„CSÖKKENTENI KELL IDÉN A REPREZENTÁCIÓS KÖLTSÉGET, HISZEN A MÁSODIK FÉLÉVBEN ELVONÁSOK VÁRHATÓAK." |
A tételt és a magyarázó bizonyítékokat ilyenkor a hiszen, ugyanis, tudniillik,
mivel, mert kötőszókkal kapcsolhatjuk össze:
- A következtetésre épülő érvben először a bizonyítékokat fogalmazzuk meg, majd ebből vonjuk le a következtetést, azaz a tételmondatot. A bizonyíték és a tétel közötti következtető viszonyt az ezért, tehát, így kötőszókkal jelezhetjük Erre példa a következő mondat:
|
„A MÁSODIK FÉLÉVBEN ELVONÁSOK VÁRHATÓAK, EZÉRT CSÖKKENTENÜNK KELL IDÉN A REPREZENTÁCIÓS KÖLTSÉGET." |
- Az egyestől az általánosig érvelésben először az egyedi eseteket, példákat soroljuk föl, majd ettől az egyestől jutunk el az általánosig. A következő példamondat ezt mutatja be:
|
„SIKERÜLT MEGFELELŐ KIADÓT TALÁLNI A JUBILEUMI KÖTET KIADÁSÁHOZ, OLCSÓ TERMET BÉRELNI, A MEGHÍVÓKAT IDŐBEN ELKÜLDENI, SOK VENDÉG VISSZA IS JELZETT, AKKOR VÁRHATÓ, HOGY AZ ÜNNEPSÉG SIKERES LESZ." |
- Az általánostól az egyesig. Itt az előzővel ellentétes logika alapján elsőként egy általános tételt fogalmazunk meg, majd ezt érvényesnek tekintjük az egyes dolgokra is. Ilyenkor az általánostól haladunk az egyedi esetek felé.
- Az összehasonlításon alapuló érv két dolog közös vonásainak bemutatásával kíván meggyőzni. Lássunk erre is egy példát!
|
„AZ ISKOLA KIADÁSAINAK CSAK EGY RÉSZÉT FEDEZI AZ ÖNKORMÁNYZAT, A TÖBBIT AZ ISKOLÁNAK KELL ELŐTEREMTENIE. OLYAN EZ, MINT AMIKOR EGY PÁLYÁZATHOZ SZÜKSÉGES PÉNZ EGY RÉSZÉT ELNYERI VALAKI, DE A TÖBBIT NEKI KELL KIGAZDÁLKODNIA." |