Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége

 

Biztosítási kötelezettség

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége

• a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat esetén annak jogerőre emelkedése napjáig;
• ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig;
• közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.

Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány, engedély birtoklásához kapcsolódik. Nem szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása akkor, ha vállalkozási tevékenységét szünetelteti (nem folytatja) és a vállalkozói igazolványt, engedélyt az engedélyező szervnek nem adja vissza.

Az egyéni vállalkozónál a munkavégzésnek nincs jelentősége, az igazolvány átvételétől biztosítottá válik és járulékfizetési kötelezettségének eleget kell tennie. Ugyanígy nincs jelentősége annak sem, hogy naponta mennyi idő alatt látja el tevékenységét.

Járulékalapot képeznek azok a jövedelmek, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint önálló vagy nem önálló tevékenységből származnak és az összevont adóalapnak olyan részét képezik, amelyeket az adóelőleg megállapításánál figyelembe kell venni, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. §-ában meghatározott természetbeni juttatások, ide nem értve a 69. § (10) bekezdésének b.) pontjában említett ajándék, illetve reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást, a kisösszegű kifizetést, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szerezet részére megfizetett tagdíj és a tanulószerződésben meghatározott díj.

 

A járulékok mértéke

 
Az egyéni vállalkozó, a foglalkoztatott után a vállalkozás a társadalombiztosítási járulék alapjának figyelembevételével 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, és legfeljebb a felső határ összegének megfelelő 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot (magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot és 7 százalékos tagdíjat) köteles fizetni.

Saját jogú nyugellátásban részesülő foglalkoztatott juttatásából egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot levonni nem kell.

Nem kell a fenti járulékokat megfizetni arra az időtartamra sem, amely alatt

• táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban stb. részesül,
• katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,
• fogva tartott,
• külföldön munkát vállalóként megállapodás alapján fizet járulékot,
• ügyvéd, ha kamarai tagságát szünetelteti.

Foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége alapján a járulékalapot képező juttatás után jelenleg 29 százalékos társadalombiztosítási, 3 százalékos egészségbiztosítási és 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetni.

A törvény előírja az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget is. Ez lehet tételes, melynek összege 3450 FT/hó/fő, illetőleg 115 Ft/nap/fő. Lehet a hozzájárulási kötelezettség százalékos mértékű is.

Mindkét esetben a törvény vonatkozó részében olvashatóak a nem általános fizetési kötelezettségek, illetve mentességek is, melynek részletezésére jelen anyagunkban nem térünk ki.

 

11 százalékos hozzájárulást kell fizetni jellemzően

• a társadalombiztosítási járulék alapot nem képező természetbeni juttatások meghatározott mértéke alapján,
• kisösszegű kifizetések után,

25 százalékos hozzájárulást kell fizetni a cégautó adó után.