Kőszobrászatunk remekei a budai várpalota területén feltárt Zsigmond-kori szoboregyüttes töredékesen is megkapó figurái.

74. ábra
Részlet a Zsigmond-kori szoborcsoportból 

A másik nagy ág a bronzszobrászat. A Kolozsvári testvérek - Márton és György -nagyváradi, magyar szent királyokat megjelenítő bronz szobrairól ma már csak az írott források adhatnak képet. Ritkán emelkedett a magyar művészet olyan európai magaslatra, mint a század harmadik negyedében, Kolozsvári Márton és György szobrászata révén. Művészetüknek technikai bázisát a bronzharangok és a keresztelőkutak öntése jelenthette, melyre a század első évtizedétől vannak adataink. Első szobraik (1360 vagy 1370) a magyar szent királyokat, Istvánt, Imrét és Lászlót ábrázolták talapzaton állva a nagyváradi székesegyház északnyugati sarkán. Olasz és francia mintaképeket követtek a nagyváradi mesterek, amikor a kor lovagideálját megmintázták és bronzba öntötték. Hazai példák is rendelkezésre álltak az iparművesség részletein túl, pl. a ló mozgása a Képes Krónika miniatúráin, az e korban divatba jövő lovas pecséteken s nem utolsósorban az a lovagkultusz ihlette, melyet a király tudatosan állított Szent László személyében kora túlérett lovagvilága elé. Nem csoda, ha a fémplasztikának másik két remeke is a szent lovagkirály személyéhez kapcsolódott. Az egyik, a trencsényi herma ikonográfiája azt igazolja, hogy szintén László király ereklyetartójának mintázták s nem kizárt, hogy szintén Nagyváradon készült 1370 körül. Az újabb kutatás a Kolozsvári testvérpár munkásságába utalja a másik jól ismert, egykor Nagyváradon ma Győrben őrzött Szent László-fej ereklyetartót is. A Kolozsvári testvérek művészete itáliai és helyi előzményekből szervesen nő ki és erőteljesen hozzájárul az ábrázoló művészetek önállósodásának kifejlesztéséhez. Európai jelentősége elsősorban ebben fejeződik ki.

75. ábra
A Kolozsvári testvérek Szent György szobra
A Szent László herma 

A váradi székesegyház részére készült a ma Győrben őrzött Szent László fej ereklyetartó is, amely a gótikus ötvösművészet e szobrászattal vetélkedő, kedvelt műfajának ritka szép alkotása. Méltán melléje állítható a gyulafehérvári dóm részére Suky Benedek által készíttetett, sajátos magyar technikájú sodronyzománcos kehely, mely ma az esztergomi főszékesegyház kincse.

76. ábra
A Suky kehely