2.5. A hieroglifák
21. ábra
Bal oldalon: Rosetti kő
Jobb oldalon: Hieroglifák papiruszon
A hieroglif szó görög eredetű, jelentése szent véset. Az i. e. 4. évezredből már maradtak fenn írott emlékek, de Egyiptom egész történelme folyamán használták. A hieroglifák erősen díszítő jellegűek, némely alkotó szabályosan beépítette a jeleket a kompozícióba. Így egyes képzőművészeti alkotásokat nemcsak nézni, hanem olvasni is kell ahhoz, hogy megértsük őket. A hieroglif írás nem képírás, hanem szótag- és betűírás. Bizonyos jelek több hangnak is megfelelhetnek. A hieroglifákat jobbról balra és balról jobbra is írták, illetve olvasták. Az általános olvasási mód szerint a szöveg arról kezdődik, amerre a benne szereplő ember- és állatalakok néznek, de előfordul, hogy egyazon szövegen belül mindkét irányban írták. Ez is mutatja, hogy leginkább díszítő funkciója volt. Az is előfordul, hogy, egy szón belül a jelek sorrendjét felcserélték, mivel az isteneket jelölő képeket mindig a szó elejére tették.