A vezetés alapfunkciói az iskolai vezetésben is megfigyelhetők.

Nézzünk most ezekre néhány példát az iskolák életéből kiragadva!

 

Tervezés

Oktatási intézmények esetében is megfigyelhető a tervezés időtartam alapján történő szétválása.

Itt is léteznek hosszú távú tervek, melyek esetleg több évre előre meghatározzák az iskola működését. Ilyen lehet például az intézmény filozófiájának, működési alapelveinek kidolgozása (pedagógiai program), melyben esetleg 5 évre előre terveznek. Vagy egy új szakma beindításával kapcsolatos tervek, melyek legalább 2 évre kihatnak. Esetleg egy több éves nemzetközi programban való részvétel.

Középtávú terv kategóriába tartozhat az aktuális tanév megtervezése a tantárgyfelosztással, a tanév rendjének kialakításával. Gazdasági téren is minden évre tervet kell készíteni, még akkor is, ha az iskola központi finanszírozású.

Rövid távú tervet valószínűleg sokkal gyakrabban kell a vezetőknek készíteniük. Sőt rövid távú tervet már a tanárok is készítenek, ha lelkiismeretesen elkészítik az óravázlataikat egy félévre, vagy egy hónapra előre.

 

Szervezés

Talán ez a leggyakrabban használt funkció az iskolai vezetők részéről. Kisebb-nagyobb szervezési feladatokat az iskola minden dolgozójának el kell látnia.

Az egyik legnagyobb horderejű szervezési feladat az iskola szervezeti felépítésének megalkotása. De szervezési feladatok közé tartozik pl. a napközis ügyelet megszervezése, az el nem látott órák külsősökkel való betöltése, az iskolai étkeztetés megszervezése, a tanulmányi kirándulások megszervezése, de ide tartozik a törött lábú tanuló informálása is a napi tanulmányi haladásról, elvárásokról. Ezeken kívül még rengeteg példát hozhatnánk fel akár az iskolavezetés, akár a diákok életéből.

 

Irányítás

Az irányítás két nagy területre bontható: stratégiai irányítás és operatív irányításra.

A stratégiai irányítás a pedagógiai programban kerül megfogalmazásra a környezeti és a belső adottságok alapján. Az iskolavezetés feladata a megtervezése, a formálása.

Az operatív irányítást a felső vezetés átadja a végrehajtásért felelős vezetésnek, mivel ezen a szinten a napi feladatok, problémák megoldása a feladat.

Dr. Benedek István (Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája 1995. Okker Oktatási Iroda) az alábbi modellel szemlélteti:

16. ábra
Az irányítás modellje

Normák:

Az intézmény működéséhez meghatározott normák többfélék lehetnek. Megkülönböztetünk

• generálnormát, amely mindenkire egyaránt érvényes,
• differenciálnormát, a különböző felelősségi körökhöz kialakított normákat,
• íratlan normákat, melyek az általánosan érvényben lévő erkölcsi, etikai normákat jelentik.

 

Mérés:

A normák elvégzett teljesítményekben jelennek meg. Ezeket a teljesítményeket kell különböző technikákkal mérni.

 

Korrekció:

A célok elérése érdekében néha változtatni kell a működésen. Erre szolgál a korrekciós lehetőség.

 

Éves munkaterv:

A kétpólusú irányítási rendszerben összekötő elem az éves munkaterv. Ez a stratégia operatív feladatokká alakításának forgatókönyve.

 

Ellenőrzés

Az ellenőrzési funkció célja a visszacsatolás. A pedagógiai vezetésben rendkívül összetett feladat az ellenőrzés. A vezetői ellenőrzés folyamatát Benedek István így foglalja össze: