Előző fejezeteink alapján összeállíthatjuk nehezen leírható fogalmunkat személyiségünkről. Személyiségünk lényege a ránk jellemző viselkedés és gondolkodás. Születésünk óta fejlődik, bővül, színesedik és mélyül. Sőt, bizonyos összetevőit örököltük. Kialakulását befolyásolja környezetünk. Elsősorban a szülői ház, a nevelésünkben és oktatásunkban részt vállaló pedagógusok köre, barátaink, munkatársaink, és bizony még a világháló tagjai is befolyásolják személyiségünk alakulását.

Hogy mennyire körülményes személyiségünk jegyeinek körülhatárolása, azt G. W. Allport meghatározásai is bizonyítják. Ötven féle tudományos személyiség leírást közölt munkájában.

Példák és minták, jellemek és szerepek, mind-mind tesznek valamit személyes magatartásunk formálásához. Nem mindegy, hogy mit hallgatunk, mit nézünk, kivel osztjuk meg gondolatainkat. Olvasunk-e könyveket? Látunk-e tartalmas színházi előadásokat, operákat? Érdekel-e az igényes zene? Voltunk-e hangversenyen? Keressük-e az őszinte társaságot? Vagy csak a könnyű szórakozás után futunk? Személyiségünk kialakulásáért nemcsak mi vagyunk a felelősek, de továbbfejlesztéséért elsősorban nekünk kell tennünk!

Ha végigolvassuk ezt a jegyzetet, kissé elemezni leszünk képesek magunk, mások illetve más emberek csoportjainak viselkedését.

De személyiségünket értékessé tenni, és azt életünk minden szakaszában meg is őrizni, bizony az embert próbáló feladat. Amint Saint-Exupery elbeszélésében mondja, nem a vakmerő és önmagát elpusztító személy a példamutató, hanem a bátor, lehetőségeit, adottságait felvállaló, szüntelenül magát is alakító „kertész".

Antoine de Saint- Exupery: Az ember földje