2.1. Mikor érdemes a számítógépet használni feladataink megoldásához?
Ha a kérdésben döntési pozícióban vagyunk, a válasz egyszerű: amikor a gép használata nem okoz több problémát, mint amennyit megold. Mik lehetnek a gép okozta problémák? Például, ha több időbe kerül a gépi megoldás, mint a kézi - miközben nincsenek olyan követelmények, amelyek ettől függetlenül géphasználatot írnának elő.
A céltudatos számítógép-használat még kialakulóban van; gyakran vagyunk tanúi a két végletnek is: van, aki mindent számítógéppel akar megoldani, és van, aki semmit. Ahhoz, hogy (közel) optimális helyzetbe kerüljünk, tudatosan kell magunkat „ránevelni" az eszköz használatára - de ugyanilyen tudatosan kell elvetni is, ha a helyzet úgy kívánja.
Kiegészítő anyag
Emlékezzünk vissza, egyes helyeken milyen sorállást és ideges vevők tömegeit okozta, amikor a postákon bevezették a számítógépes számlakiállítást. Aztán persze a gyakorlat és nyilván a program javításai is, elviselhetővé tették a helyzetet.
Sokszor, sokfelé hallhattuk a kissé dühös rendreutasítást: „Türelmet kérünk, számítógéppel dolgozunk!".
A megfelelő technológia alkalmazása persze „csodát" is tehet: a boltok pénztárainál alkalmazott vonalkódolvasó lényegesen gyorsabbá tette a munkát (persze ha ott is áfás számlát kérünk, kissé tovább tart).
Ne feledjük azt sem, hogy a pénztárak gépei belső hálózaton összeköttetésben vannak a készletnyilvántartással, amely így folyamatosan „percre" kész: jól követhető ez például a gyógyszertárak esetében.
Viszont pár évvel ezelőtt egy cég ügyfélszolgálatán az ügyintéző beírta a számítógépes programba a szerződés adatait, majd onnan kézzel kiírta egy formanyomtatványra - ezért igazán nem kellett volna a számítógépet a „frontvonalba" helyezni: az adatrögzítést később is megoldhatták volna, valahol a háttérben.