7.1 Számviteli törvény
Számviteli törvény
A számvitel a megtörtént gazdasági események megfigyelését, mérését, értékelését, ezek meghatározott zárt rendszerben történő feljegyzését, és számviteli dokumentumokban való megjelenését jelenti.
A számvitel magában foglalja
Számviteli törvény /2000. évi C. törvény/
A nemzetközi számviteli elvekkel összhangban olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós adatokat adunk a vagyonról, pénzügyi és jövedelmi helyzetről. A törvény meghatározza a beszámolási könyvvezetési kötelezettséget, az érvényesítendő alapelveket, a nyilvánosságra hozatalra és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.
Hatálya kiterjed:
Számviteli politika
Minden vállakozó elkészíti a számviteli törvény alapján a saját számviteli politikáját. A számviteli törvény végrehajtási módszereinek és eszközeinek meghatározása, azaz a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő értékelési módok, eljárások, valamint az Eredménykimutatás formájának meghatározása, annak bemutatása, hogy az elszámolás szempontjából mi minősül lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek. Az ellenőrzés eszköze, a könyvvizsgáló ennek alapján tud auditálni.
Főbb területei:
A számvitel a megtörtént gazdasági események megfigyelését, mérését, értékelését, ezek meghatározott zárt rendszerben történő feljegyzését, és számviteli dokumentumokban való megjelenését jelenti.
A számvitel magában foglalja
- a vagyon és a vagyonváltozás megjelenítéséhez kapcsolatos bizonylatolást, leltározást, értékelést és az ezekhez kapcsolódó szabályzatok összeállítását,
- Könyvvezetést valamint a könyvvezetés rendszerének és működtetési szabályzatának kialakítását /számlarend/,
- Mérleg és eredménykimutatás összeállítását,
- Szervezet számviteli politikájának összeállítását.
Számviteli törvény /2000. évi C. törvény/
A nemzetközi számviteli elvekkel összhangban olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós adatokat adunk a vagyonról, pénzügyi és jövedelmi helyzetről. A törvény meghatározza a beszámolási könyvvezetési kötelezettséget, az érvényesítendő alapelveket, a nyilvánosságra hozatalra és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.
Hatálya kiterjed:
- a gazdálkodókra
- vállalkozókra
- államháztartás szervezeteire
- egyéb szervekre /sajátosságokat kormányrendelet szabályozza/
- MNB-re
- külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére
- előzőek ill. természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézményre
- egyéni vállalkozókra, egyéni cégekre
- polgári jogi társaságra
- építőközösségre
- külföldi vállalakozás magyarországi kereskedelmi képviseletére
- magánszemélyekre
- Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, amely az üzleti évben nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti
Számviteli politika
Minden vállakozó elkészíti a számviteli törvény alapján a saját számviteli politikáját. A számviteli törvény végrehajtási módszereinek és eszközeinek meghatározása, azaz a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő értékelési módok, eljárások, valamint az Eredménykimutatás formájának meghatározása, annak bemutatása, hogy az elszámolás szempontjából mi minősül lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek. Az ellenőrzés eszköze, a könyvvizsgáló ennek alapján tud auditálni.
Főbb területei:
- beszámolási és könyvvezetési forma, ha a kötelezőnél magasabb
- mérlegkészítés időpontja
- értékelési módok és eljárások
- előállítási költségek kialakítása
- eszközök minősítése a tevékenység szempontjából
- terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés,
- 50 000 Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök elszámolási módjának megválasztása
- követelések minősítése
- eredménykimutatás meghatározásának módszere
- költségelszámolás módja
- kiegészítő melléklet szerkezete, részletes tartalma
- mit tekint lényeges információnak a beszámoló ismételt közzétételéhez
- mit tekint az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegű hibának
- mit tekint nem jelentős hatásnak a devizás Eszköz és Forrás értékeléséhez
- mit tekint tartósnak és jelentősnek - eszközönként (jelentős összegű hiba - mérleg főösszeg 2%, ill 500 MFt).
- maradványérték nagyságát /0, ha mértéke valószínűsíthetően nem jelentős/
- behajthatatlan követelések vonatkozásában azt az értéket, amikor a kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével.
- Eszközök és Források leltárkészítési szabályzatát leltározási egységek kijelölése, leltározás bizonylati rendje, leltárkülönbözetek elszámolásának módja, a leltár és a könyvvitel adatainak egyeztetési módja
- Eszközök és Források értékelési szabályzatát bekerülési érték meghatározása, értékcsökkenés, értékvesztés megállapításának módja
- Pénzkezelési szabályzatot Pénztári készpénzkészlet minimuma, pénztár ellenőrzési előírások, utalványozás módja, biztonsági előírások
- Önköltségszámítási szabályzatot önköltségszámítás módja, kalkulációs egység meghatározása, általános költségek megosztása Kivéve: egyszeres könyvvitelt vezető, egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, éves beszámolót készítő vállalakozás, ha: nettó árbevétel < 1 MD Ft vagy a költségnemek összege < 500 MFt