A képalkotásra való törekvés az ember egyik ősi tulajdonsága. Hogy magának a művészetnek mi lehetett a jelentősége és rendeltetése, azt is csak sejthetjük. Vajon mágia és varázslás volt a célja vagy az alkotás öröme is benne volt? Ma már ezt nem tudni.

Az őskori művészetet az 1830-as években kezdték csak kutatni. Ekkor fedezték fel az első barlangrajzokat Saléve, Chaffaud és Thayngen barlangjaiban. A barlangfalakra festett és vésett állatképek hitelességét azonban sokáig vitatták. Azonban a további felfedezések (Niaux, 1906; Lascaux, 1940; Rouffignac, 1956; Tito Bustillo és Porto Badisco, 1970) nyomán bebizonyosodott, hogy nem hamisítványokról van szó. Meglepő a barlangrajzok elterjedtsége is. Egész Ázsia és Európa területéről kerültek elő leletek, Kínától a Bajkál-tó környékén keresztül egészen Portugáliáig. De kerültek elő leletek Morvaországból, Ukrajnából, Csehországból és Magyarországról is. A legkiemelkedőbb és legtöbb műre azonban a mai Spanyolország és Franciaország területén bukkantak. (1. ábra)

1. ábra         
Az altamirai barlang bejárati termének mennyezete (18 méter hosszú és 9 méter széles) -Állatábrázolás barlangrajzon

Mind a tárgyi emlékeknek, mind a barlangrajzoknak ez a leggazdagabb lelőhelye. Itt az őskori festészet az i.e. 15-10000 között virágkorát élte, de nem állíthatjuk, hogy itt alakult volna ki. A leghíresebb felfedezett barlangok, ahol leginkább kibontakozott az őskori művészet: El Castillo, Altamira, Niaux, Montespan, Cougnac, Lascaux, Rouffignac.

Hogy a fejezetben az eseményeket helyesen tudjuk időben elhelyezni, nézzük meg, a fejlődés szempontjából milyen szakaszokra tagolható a prehisztorikus (történelem előtti) kor, azaz az őskorszak.

• Paleolitikum (őskőkorszak): több százezer évig tart. Elsősorban Nyugat-Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az emberek vadászatból, halászatból éltek, s aránylag fejlett kő- és csonteszközöket használtak. A neandervölgyi ősember (Homo sapiens neandertalensis) valószínűleg hitt a halál utáni életben. Ismerte a tüzet, halottait gödörbe fektette, mellé fegyvereket és táplálékot tett, súlyos mészköveket helyezett rájuk vagy apró kövekből álló dombocskát halmozott föléjük. Ezek a kb. 50-40. évezred közé tehető telepek igen jelentősek, mert megelőlegezik az előkelőségek sírjait, az óriási temetési dombokat és a megalitikus építményeket. Ekkora tehetőek vallás és művészet kezdetei.
• Mezolitikum (újkőkorszak, csiszolt kőkorszak): kb. i.e. 15-10 ezertől 9000 tájáig. Ez a crô-magnoni ember korának művészete.
• Neolitikum (újkőkorszak, csiszolt kőkorszak): kb. i.e. 9000 és 3000 között. A föld több pontján tovább tart. Az új kőkorszakban, ill. inkább a végétől a fémek felfedezését és megmunkálását követően mélyreható változások veszik kezdetüket. Áttérés a földművelésre, a kő- és csonteszközök valamint kerámia használatára. Az élők új hierarchiája monumentális remekműveken tükröződik, a közösségek felépítik első megalitikus építményeiket.