1.6. Összefoglalás
- Az őskori művészet kezdeteit nem ismerjük, hogy mi lehetett a célja, ma már nem tudni. A legtöbb lelet az i.e. 15-10. évezredből maradt fenn.
- Az őskori alkotásokat csak az 1830-as években kezdik felfedezni. Sorra kerülnek elő a barlangrajzok Spanyolország, Franciaország és Portugália tájairól. Ám ezek hitelességét akkoriban még megkérdőjelezték.
- Az őskor három nagyobb korszakra tagolható: paleolitikum, mezolitikum, neolitikum.
- A művészet első jeleit a formázott munkaeszközökön kell keresnünk. Azonban a kézművesség a nagy halandóság következtében nagyon lassan fejlődött.
- A sziklaképek és a barlangrajzok mind a lényegre törő megmunkálást mutatnak. Élethűen örökítik meg az állatokat, akár mozgásban is. Valószínűleg még nem az alkotás öröme hozta életre ezeket az alkotásokat, hanem kultikus célokat szolgáltak a vadászat jegyében. A kompozíció teljes hiánya jellemzi ezeket az alkotásokat.
- Az őskori leletek két nagy csoportja a mobiliák és a sziklarajzok, festmények, domborművek. Fejlődésük párhuzamosan halad.
- Az első alkotások a kézlenyomatok és az ún. makarónik voltak.
- Az állatábrázolás különböző szakaszokon megy keresztül, míg eljut a teljesalakos ábrázolásig. Növényeket szinte soha nem ábrázolnak.
- Az emberábrázolásból hiányzik az a naturalizmus, ami az állatábrázolást jellemezte. Az ember alakok elnagyoltak, de mindig a lényegre törnek (Vénusz-szobrocskák, melyek a termékenységgel kapcsolatosak)
- I.e. 8000 körül jelentős társadalmi átalakulás következik be. Az új életforma új anyagokat és új díszítési technikákat hoz.
- Mivel nem a zsákmányolás a cél, az állatábrázolás háttérbe szorul és átveszi helyét az absztrakt ábrázolásmód.
- A társadalmat illetően megjelenik az új, tehetősebb réteg, mely megkívánja magának a luxust. Nekik épülnek az első monumentális sírépítmények, melyek a következő nagy birodalmak felé mutatnak.