7.4. Festészet
52. ábra
A Maiestas Domoni, a trónoló krisztus
A kor festészeti műfajai közé tartozott a könyvfestés is, azaz a liturgikus könyvek színes miniatúrákkal történő díszítése. A festés technikájában természetesen itt is voltak helyi különbségek, de bizonyos vezérmotívumok mindenütt újra meg újra felbukkantak. Ezek a motívumok rokonságban állnak a szobrászat témáival. Nagyon fontos szerepet játszott a miniatúrafestészet. Már a karoling- és Ottó-korból híres festőiskolákat ismerünk. Szenteket és különböző bibliai jeleneteket ábrázoló egész oldalas miniatúrák mellett fejezet- és szövegkezdő iniciálék díszítették a szertartáskönyveket. A könyvfestés különösen alkalmas volt a figurális és ornamentális ábrázolásra, s ezt a művészeti ágat is a román kori vallásosság expresszivitásra törekvése határozta meg.
53. ábra
„Jézus születése" - kódexrészlet
A román kori templomokat ma általában eredeti festett díszük nélkül ismerjük, mert tűzvészekben és későbbi változtatások során (a vakolatréteg eltávolítása, átfestés, stb.) sok minden elpusztult. Bizánci mintát követve Itáliában általában mozaik helyettesíti a freskót. A mozaikok háttere aranytól csillog. Egyes területen szokás volt a mennyezet, a falak és a pillérek ornamentális kifestése is. A templomok díszítésére már a román korban is alkalmaztak üvegablakokat, de sokkal szerényebbeket, mint a gótikus épületekben. A román kori francia művészet legjelentősebb alkotásai közé tartoznak a színes üvegablakok, és köztük a Chartres-ban találhatók jelentik a középkori üvegfestészet csúcsát.
54. ábra
Festett üveg, részlet