A hivatalos művészetnek nemcsak a szocialista tendenciák jelentették az ellenpólusait. A csoportosan is jelentkező posztnagybányai szellemű törekvések, az egymástól eléggé elszigetelt népi, konstruktív, expresszionisztikus jellegű alkotások sora, az École de Paris hatása stb. olyan láncolatot hoztak létre, amely - lehetőségeinél fogva a szocialista művészetnél sokszor hatékonyabban - a hivatalos művészetet elszigetelte a magyar képzőművészet egészén belül. A szocialista alkotók egyéni és csoportos megnyilvánulásait többnyire nem eszköztáruk és kifejezésmódjuk, hanem vállalt programjuk alapján lehet a hivatalos művészettel és annak programjával szembeállítani. E felismerésen és a művészek erején múlt, hogy egymáshoz kapcsolódó, rangos és művészettörténetileg igen fontos folyamatsor bontakozhatott ki az ellenforradalmi korszak Magyarországán. Sajátos jelenség Ferenczy Noémi munkásságának egy szakasza, nagyjából az 1924-es Fahordó nőtől az 1933-as Kőművesig. A szőnyeg adottságaival élt, amikor a direkt jelekből (sarló, kalapács, búzakalász) épített ornamentikájával, annak értelmező jelentésével kiegészítette a voltaképpeni szőnyegképet. A direkt jelek segítségével jutott el a jelképi általánosításig.

122. ábra
Ferenczy Noémi: Gereblyézők