8.13. Összefoglalás
- A modern építészet legfőbb jellemzője a rendeltetésen alapuló, az anyag tulajdonságainak és a szerkezet követelményeinek megfelelő funkcionális alakítás.
- A Chicagói Iskolának nevezett építészcsoport tagjai a fém vázszerkezet alkalmazásában értek el kimagasló eredményeket (Louis Sullivan).
- Auguste Perret nevéhez fűződik a XX. század egyik legfontosabb építőanyagának, a vasbetonnak első építészeti alkalmazása.
- A több szálon kibomló, de egy irányba tartó fejlődés eredményeit összegezte, s állította az építészet szolgálatába a XX. század legnagyobb hatású alkotóműhelye, a Bauhaus (Walter Gropius).
- A Bauhaus alkotóműhelyében tanított többek közt Kandinskij, Klee és Moholy Nagy László.
- A Bauhaus merített a szecesszióból és a kubizmusból is.
- Neves alkotó a korban Frank Lloyd Wright (Robie-ház, Vízesés-ház).
- A századeleji festészet forrongással teli. A szecesszió nem alkotott maradandó stílust, de elég ahhoz, hogy lendületet adjon a korabeli törekvéseknek.
- 1905-ben lezajlik az első nagy összecsapás az új törekvések és a hagyományossá vált művészeti nézetek között. Megjelennek a „Vadak", főszervezőjük Matisse.
- Egyszerre jelentkezik a kubizmus, a futurizmus és az expresszionizmus.
- Németországban a Vadak hatására megalakul a Híd nevű csoportosulás. Átvették a Vadak színkultuszát, ők is a fokozott erejű, harsogó színmegoldást választották, bár műveik szelleme mégis inkább a szecesszió, különösen Munch művészetével rokon. Morális, politikai kérdések foglalkoztatják őket, képeiket gyakran erotika is jellemzi.
- Ekkor alkot Picasso is. (kék korszak, rózsaszín korszak, néger-korszak)
- Nagy hatással volt Picasso munkássága a kubizmus kialakulására, mely szakított a reneszánsz óta a képzőművészetben uralkodó empirikus látványszerűséggel; elvetette a képzőművészet atmoszférikus problémáit. Azt vallotta, hogy a festészetnek nem a látott valóság festői utánzása a feladata, hanem az alkotás.
- Három korszaka a cézanne-i periódus, az analitikus és a szintetikus periódus.
- Az olasz futurizmus mozgalma kezdetben irodalmi irányzatnak indult, de hamar átgyűrűzött a képzőművészetbe is.
- Fő jellemzője a mozgalmasság és a szimultanizmus, azaz a különféle időben keletkezett mozgást és a mozgás okozta benyomást egy időben jeleníti meg, a mozgás fázisait egymás mellé helyezi. A futurizmus egyik vezéregyénisége volt Umberto Boccioni.
- Németországban a XX. század második évtizedében az expresszionizmus vált a legjellemzőbb festői törekvéssé. A kor forradalmi tendenciáit is tükrözni tudja. 1910-ben indult az expresszionizmus főszervezőjének, Herwart Waldennak folyóirata, a „Sturm" (Vihar).
- Az expresszionizmus a művészi alany néha szinte beteges önkivetítődése, annak a szorongásnak a kivetítődése.
- Neves alkotói Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Nolde, Kokoschka, Kandinszkij és Ensor.
- Ekkorra jelentkezik a szürrealizmus is, melynek legnevesebb képviselője Chagall.
- A kor szobrászat nem olyan jelentős, mint a festészete.
- Magyarországon a konstruktív, tiszta kompozíció szándékát ebben az időszakban legkövetkezetesebben az ún. Nyolcak művészcsoport képviseli.
- A Nyolcak a magyar radikális polgári értelmiség mozgalmává válnak, vásznaik az új korszak, a radikálisan átalakult társadalom iránti vágyat fejezik ki.
- Új, polgári ideálokat próbálnak teremteni, egyszerre fordulnak szembe az elavult társadalmi rendszerrel és az elavult, ám de közkedvelt akadémikus festészettel.
- Bár szinte mindannyian Nagybányán kezdték pályafutásukat, az 1910-es évektől kezdve elszakadnak Nagybányától.
- Hatásuk tovább terjed, áramlik, nem kerülheti el egyetlen valóban igényes, konstruktív irányban dolgozó művész sem.
- Érzékeltetik hatásukat a szocialista, az alföldiek és a posztnagybányaiak törekvései.