A folyamatelméletek inkább modelljellegűek, elvonatkoztatnak a cselekvés céljától, a munka tartalmától, és a motiváció keletkezésének folyamatát, irányát, erősségét elemzik.

Ismertebb folyamatelméletek:

• Teljesítmény-motiváció elmélet
  Alaptétele, hogy az emberek egy olyan játéktérben szeretnek dolgozni, ahol egyrészt befolyásolhatják az eredményeket, azok nem kiszámíthatatlan tényezőktől függnek, másrészt a minőség mércéi mindenki számára egyformán fontosak.
• Vroom elvárás-elmélete
  A munkavállalókat az általuk vonzónak talált és teljesíthetőnek vélt célok motiválják. Az a vonzó, ami hozzájárul a személyes céljaik eléréséhez.
• Porter és Lawler motivációmodellje
  A munkatárs akkor lesz elégedett, ha erőfeszítése révén létrejött teljesítményéért az erőfeszítéssel arányos javadalmazást kap.
• Locke-célelmélete
  Az emberi magatartásért a célok felelősek. Minél igényesebb a cél, annál magasabb a teljesítményszint. A specifikált célok a munkatársak nagyobb erőfeszítését váltják ki, mint a bizonytalanul megfogalmazott célok. Az ösztönzők nem befolyásolják döntően a munkabeli magatartást, amennyiben nehéz célok kitűzéséhez vagy elfogadtatásához vezetnek. Az elmélet alapfeltételezése: a célok kitűzése feszültséget idéz elő az egyénben, ez azonban a célhoz közeledve megszűnik.